Peugeot 106 S16

Az oroszlános embléma története évtizedekkel azelőtt kezdődött, hogy Armand Peugeot az autógyártás felé terelte a kelet-franciaországi családi vállalkozás sorsát. Az erőt és tekintélyt jelképező oroszlános védjegyet legelőször a minőségéről messze földön híres Peugeot szerszámok viselték.

Az állatok királyát ábrázoló embléma 1850-ben jelent meg először a Peugeot Fivérek műhelyeiben ké-szült szerszámokon. A márkajelzést a Peugeot szülővárosának tekintett Montéliard-ban dolgozó Justin Blazer ötvös mester alkotta meg. A család három évvel korábban, 1847-ben kérte fel a mestert, hogy tervezzen egy jelképet a vállalkozás számára, a hozzá tartozó felirattal. Az ajánlatok között szerepelt az oroszlán is. De miért esett a Peugeot választása a Doubs völgyében csak könyvekből ismert macska-félére? Egy részt köztudott, hogy a népmesékben és La Fontaine tanmeséiben az oroszlán az állatok ki-rályaként jelenik meg. Másrészt ez az állatfigura tökéletesen szimbolizálta a Peugeot fűrészlapok három fő tulajdonságát: a fűrészfogak ellenállóságát (erőteljes fogazat), a fűrészlap hajlékonyságát (a vadállat mozgása), és a gyors vágást (a ragadozó fürgesége). Az oroszlánt mint a gyártó hivatalos védjegyét 1858. november 20-án jegyeztette be Émile Peugeot. Ettől kezdve a nyíllal vagy a nélkül ábrázolt orosz-lán a Peugeot által gyártott valamennyi fűrészre és egyéb hidegen hengerelt termékre rákerült. Az első Peugeot cégérek - ezeket a szerszám- és vaskereskedők a falra szerelték - az álló helyzetű fémorosz-lánt ábrázolták, valószínűtlenül hosszú, de elegáns ívű farokkal. A vadállat egy nyílon egyensúlyoz, amelynek hegye balra mutat. A három minőségi kategóriában forgalmazott termékek megkülönbözteté-sére a Peugeot négy különböző emblémát szabadalmaztatott. Az öntött acélból készült, elsőrangú ter-mékekre nyíllal ábrázolt vagy nyíl nélküli oroszlán került. Az acéltermékek második minőségi csoportja (ezeket régen Trempé márkanév alatt forgalmazták) számára készült a félhold, a harmadik csoportot egy kéz jelölte (hajdan Demi-Trempé márka), végül csillaggal, illetve a PF felirattal különböztették meg az alacsonyabb minőségű termékeket. A kovácsoltacél szerszámokra kettős oroszlán vagy kettős fél-hold emblémát illesztettek. Voltak olyan szerszámok, amelyeket felesleges volt teljes egészében első-rangú acélból előállítani. Idetartoztak például a nyeles szerszámok, amelyeket részben gyengébb minő-ségű, részben első osztályú acélból készítettek. Ezeket a termékeket két márkajelzéssel, egy oroszlán és egy csillag emblémával látták el. A védjegy mellett legtöbbször a Peugeot Fivérek, az "Öntött acél" vagy "Angol acél" felirat is szerepelt. A pontosság érdekében jegyezzük meg, hogy Belfort város kapu-jánál látható, sziklába faragott oroszlánnak (amelynek kicsinyített másolata Párizs egyik legnagyobb te-rén is megtalálható) semmi köze a Peugeot-oroszlánhoz. A belfort-i oroszlán történelmi eseményhez kapcsolódik. Annak a hősies ellenállásnak állít emléket, amelynek köszönhetően az 1870-es háború so-rán Belfort lakói megvédték városukat a porosz csapatok ellen. A belfort-i oroszlánt 1872-ben faragta meg Bartholdi, aki a New York-i Szabadság-szobor megalkotásával szerzett világhírnevet.

Az 1911-ből való Peugeot VY3 típusú kisautó hűtőrácsán még mindig a nyílon egyensúlyozó oroszlán látható, de a nyíl hegye itt jobbra mutat, és az oroszlán felénk fordítja fejét

Oroszlán változatos formában

1889 történelmi fontosságú év a márka históriájában, hiszen ebben az évben mutatták be az első Peu-geot automobilt. A háromkerekű kis kocsit Armand Peugeot és Léon Serpollet, a gőzzel hajtott járművek mestere közösen tervezte. Armand Peugeot azonban meg volt győződve arról, hogy a robbanómotoro-ké a jövő, és egy évvel később már be is mutatta a Daimler-féle benzinmotorral felszerelt, 2-es típus-nak keresztelt Peugeot négykerekűt. 1891-ben a cég nevet változtatott, az így létrejött Peugeot Fivérek Fiai 1910-ben egyesült az Automobiles Peugeot vállalattal, és megalakult a Peugeot Automobilok és Ke-rékpárok Részvénytársaság. A két tevékenység csak 1926-ban vált szé, a kerékpárgyártást a Cycles Peugeot, az autógyártást az Automobiles Peugeot vitte tovább. A vállalatok egybekelése és szétválása nem érintette a Peugeot vitalitását jelképező oroszlán figura használatát. A márka kerékpárgyártó rész-lege kicsit módosította ugyan az eredeti ábrázolást, és egy harcias oroszlán képével ellátott címerpajzs-emblémával díszítette a kétkerekűek vázát. A Peugeot autók hűtőmaszkjára továbbra is a nyíllal ábrá-zolt oroszlán elszánt figurája került, apró módosításokkal szerszámoknak fenntartott emblémához ké-pest. Ez két dologban nyilvánult meg: az időnként jobbra fordított nyílban és az oroszlán nem oldalné-zetből, hanem szembeforduló testhelyzetében. Nagy változatosság jellemezte az állatok királyát ábrázo-ló címerpajzsok keretezését is; az egyszerű, lecsupaszított kerettől az iparművészetek fellángolását idé-ző, míves darabokig sokféle változat született. A húszas évek elején valóságos kultusz alakult ki az au-tók hűtőrácsát ékesítő kis figurák körül, ekkor több neves művész - köztük Marx és Baudichon - extrém vagy agresszív pózban képzelte el az oroszlánt, jócskán eltávolodva az eredeti Peugeot embléma mér-téktartó ábrázolásától. A reklámok és a kiállítások új igényei 1932-től érezhetően megváltoztatták a Peugeot-oroszlán stílusát. Ettől kezdve a márkát szimbolizáló figura a fej és sörény megjelenítésére korlátozódott.

Egy másik változat: ezen az emblémán az oroszlán ismét oldalnézetből látható

A gyökerek: Peugeot-oroszlán Franche-Comté megye címeréből

Az 1929-es autószalonon mutatták be a 201-et, amely útjára indította a "nullás" Peugeot modellszámo-zás máig tartó hagyományát. A 201, majd a 301, a 601 és a 401 sorozatok motorháztetejének elejére háromszög alakú embléma került, fölötte a stilizált rajzolatú, erősen szögletes oroszlánfejjel, amelynek megjelenését fenyegetővé tették a vadállat szélesre tárt pofájából "elővillanó" méretes szemfogak. A realisztikusabb hatás érdekében az oroszlán szájüregét vörösre festették. 1936-ban jelent meg a legen-dás 402, amely felért egy kisebb forradalommal a márka történetében. Az áramvonalas formái után "sochaux-i puskának" becézett modell jellegzetes, a fényszórókat rejtő hűtőrácsán visszaköszönt a jel-legzetes címeroroszlán. Az 1948. októberi Párizsi Autószalon alkalmából mutatta be a márka a 203-at, az első világháború utáni Peugeot modellt. A változás szele az emblémát is érintette. A kiugró oroszlán megőrizte helyét az orr-rész csúcsán, de a figura tovább folytatódott a hűtőrácson. A nyújtott három-szög formájú emblémában a Peugeot család szülőföldjének, Franche-Comté megyének címeréből köl-csönzött, négyszögletes pajzs volt látható, kék mezőben sárga színű, oldalnézetben ábrázolt, dinamikus oroszlánfigurával. 1959-ben betiltották a kerékpárosok és a gyalogosok biztonságát veszélyeztető, kiug-ró motívumok használatát az autók elején, így az oroszlánszobrocska is lekerült a Peugeot-k orráról. Megmaradt viszont a háromszög alakú címerjelvény a hűtőrács közepén kapott helyet a háromszög ala-kú mezőben trónoló oroszlán. A 404 és a 204 sorozatok megőrizték a címerpajzs általános megjelené-sét, modernebb lett viszont a Peugeot felirat. Amikor a gyártó 1968-ban bemutatta az 504-et, már a maihoz hasonló, leegyszerűsített körvonalú, de aranyozott fémoroszlán uralta a márka új felső kategóri-ás limuzinjának mattfekete hűtőrácsát. Ezt a nyolcvanas években a krómozott, rozsdamentes acélból készült, kivágott változat követte. 1996-ban a márka formatervezői ismét újítottak, ekkor született meg a krómkeretes, teli oroszlán figurája, függőleges barázdával a közepén. Ez a logó kíséri a harmadik évezred Peugeot modelljeit.

Sikertörténet lépésről-lépésre

A márka szerteágazó tevékenységei között számos késztermék gyártása szerepelt: fűrészlapok és kéziszerszámok, háztartási gépek, szoknyaabroncs, cvikkerrugó, seborvosi eszközök, vadászfegyver, rádió, varrógép, és még sok minden más. A Peugeot névtől épp így elválaszthatatlan a kerékpárok, motorkerékpárok és haszongépjárművek gyártása is.
A nem mindennapi sikertörténetet Armand Peugeot alapozta meg, aki az 1889-es Párizsi világkiállításon egy gőzmotorral hajtott triciklit mutatott be. Nem sokkal később áttért a benzinmotor alkalmazására. A következő években a Peugeot felépítette Európa és a világ egyik leghatalmasabb ipari birodalmát.

A XV. századból származnak az első feljegyzések a Montbéliard vidékén élő Peugeot családról. A család ősei földműveléssel foglalkoztak, de akadtak köztük kézműves, katona és takács is.

Az oroszlános embléma története évtizedekkel azelőtt kezdődött, hogy Armand Peugeot az autógyártás felé terelte a kelet-franciaországi családi vállalkozás sorsát. Az erőt és tekintélyt jelképező oroszlános védjegyet legelőször a minőségéről messze földön híres Peugeot szerszámok viselték.

Az állatok királyát ábrázoló embléma 1850-ben jelent meg először a Peugeot Fivérek műhelyeiben ké-szült szerszámokon. A márkajelzést a Peugeot szülővárosának tekintett Montéliard-ban dolgozó Justin Blazer ötvös mester alkotta meg. A család három évvel korábban, 1847-ben kérte fel a mestert, hogy tervezzen egy jelképet a vállalkozás számára, a hozzá tartozó felirattal. Az ajánlatok között szerepelt az oroszlán is. De miért esett a Peugeot választása a Doubs völgyében csak könyvekből ismert macska-félére? Egy részt köztudott, hogy a népmesékben és La Fontaine tanmeséiben az oroszlán az állatok ki-rályaként jelenik meg. Másrészt ez az állatfigura tökéletesen szimbolizálta a Peugeot fűrészlapok három fő tulajdonságát: a fűrészfogak ellenállóságát (erőteljes fogazat), a fűrészlap hajlékonyságát (a vadállat mozgása), és a gyors vágást (a ragadozó fürgesége). Az oroszlánt mint a gyártó hivatalos védjegyét 1858. november 20-án jegyeztette be Émile Peugeot. Ettől kezdve a nyíllal vagy a nélkül ábrázolt orosz-lán a Peugeot által gyártott valamennyi fűrészre és egyéb hidegen hengerelt termékre rákerült. Az első Peugeot cégérek - ezeket a szerszám- és vaskereskedők a falra szerelték - az álló helyzetű fémorosz-lánt ábrázolták, valószínűtlenül hosszú, de elegáns ívű farokkal. A vadállat egy nyílon egyensúlyoz, amelynek hegye balra mutat. A három minőségi kategóriában forgalmazott termékek megkülönbözteté-sére a Peugeot négy különböző emblémát szabadalmaztatott. Az öntött acélból készült, elsőrangú ter-mékekre nyíllal ábrázolt vagy nyíl nélküli oroszlán került. Az acéltermékek második minőségi csoportja (ezeket régen Trempé márkanév alatt forgalmazták) számára készült a félhold, a harmadik csoportot egy kéz jelölte (hajdan Demi-Trempé márka), végül csillaggal, illetve a PF felirattal különböztették meg az alacsonyabb minőségű termékeket. A kovácsoltacél szerszámokra kettős oroszlán vagy kettős fél-hold emblémát illesztettek. Voltak olyan szerszámok, amelyeket felesleges volt teljes egészében első-rangú acélból előállítani. Idetartoztak például a nyeles szerszámok, amelyeket részben gyengébb minő-ségű, részben első osztályú acélból készítettek. Ezeket a termékeket két márkajelzéssel, egy oroszlán és egy csillag emblémával látták el. A védjegy mellett legtöbbször a Peugeot Fivérek, az "Öntött acél" vagy "Angol acél" felirat is szerepelt. A pontosság érdekében jegyezzük meg, hogy Belfort város kapu-jánál látható, sziklába faragott oroszlánnak (amelynek kicsinyített másolata Párizs egyik legnagyobb te-rén is megtalálható) semmi köze a Peugeot-oroszlánhoz. A belfort-i oroszlán történelmi eseményhez kapcsolódik. Annak a hősies ellenállásnak állít emléket, amelynek köszönhetően az 1870-es háború so-rán Belfort lakói megvédték városukat a porosz csapatok ellen. A belfort-i oroszlánt 1872-ben faragta meg Bartholdi, aki a New York-i Szabadság-szobor megalkotásával szerzett világhírnevet.

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat